Flavonoidok kapszulában

Flavita 8 CARDIO

[ti_wishlists_addtowishlist]

19.050Ft

Különleges flavonoid válogatás gyümölcsök, virágok, gyógynövények, fűszernövények, gyökerek, csírák, magok és kivonataik felhasználásával.

Elérhetőség: Készleten

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: email

Flavonoidokban gazdag táplálkozás az erek épségéért

Mind a népi, mind a tudományos megfigyelések alátámasztják, hogy a zöldségek, gyümölcsök és magvak rendszeres fogyasztása jótékonyan hat egészségünkre, nem véletlen, hogy az étkezési szakértők által összeállított ételpiramisok is ezek nagy mennyiségű fogyasztását javasolják. Ennek oka, hogy a növények számos, az emberi szervezet normál működéséhez szükséges összetevőt tartalmaznak. A növények egészségmegőrző hatásának a vitaminokon túl a flavonoidok az egyik kulcsszereplői.

A flavonoidoknak az érrendszerre gyakorolt jótékony hatásait ismerjük legrégebben. A magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és kollégái voltak, akik rátaláltak egy sárga frakcióra, amit a magyar pirospaprikából és a citromléből is ki tudtak nyerni, és ami a C-vitamin hatását támogatva csökkentette a hajszálerek törékenységét és túlzott áteresztését skorbutos betegeknél. Ezt a sárga port flavonoid frakciónak nevezték el (flavus latinul sárgát jelent), és az azonosított komponenseket – flavonoidokat – azóta is az érfal gyógyszereként használják.

Az azóta eltelt időben számos kutatás, tudományos megfigyelés jutott arra a következtetésre, hogy a szív- és érrendszerünk egészségéhez a flavonoidok valóban hozzájárulhatnak. Ezen felül további biológiai hatásokat társítanak a flavonoidokhoz, kiváltképp potens antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatást, allergia és asztma tüneteit enyhítő hatásokat, immunmodulációt, de sok tanulmány jelent meg a központi idegrendszert és kognitív funkciókat támogató, valamint rákellenes, antibakteriális és antivirális hatásokról is.

Hogy képesek a flavonoidok ilyen sokrétű hatásra?

A különböző növényekben és gombákban fellelhető flavonoidoknak akár 6000 különböző tagja is lehet, és bár szerkezetileg hasonlóak, egy-egy kis különbség az antioxidáns kapacitás változásán túl további biológiai funkcióval ruházhatja fel a flavonoidokat. Az egyes növényeknek pedig van egy jellemző flavonoid összetételük, amik egymással és más növényi alkotókkal „összedolgozva” fejthetnek ki fiziológiai hatásokat.

A flavonoidok szervezetre gyakorolt széleskörű jótékony hatásának elérése érdekében javasolt a vegyes étrend, azaz érdemes lehetőleg minden nap a szivárvány minden színét tartalmazó zöldséget/gyümölcsöt fogyasztani, vagy étrendünket flavonoid készítményekkel kiegészíteni.

Flavita 8 CARDIO
Édesburgonya
Karfiol
Avokádó
Zöldség
Brokkoli
Paradicsom
Tudomány a háttérben

Anti-aging flavonoidokkal a szív- és érrendszer védelmén keresztül

Akik napi rendszerességgel, nagy mennyiségben visznek be flavonoidokat a táplálékkal, kisebb valószínűséggel szorulnak az érelmeszesedéssel kapcsolatos kórházi ellátásra, és kisebb eséllyel fognak szív-és érrendszeri betegségben elhunyni.

A flavonoidok ezért anti-aging (öregedést gátló) komponenseknek tekinthetők, amit elsősorban a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásukon keresztül fejtenek ki. A flavonoidokat intenzíven kutatják az utóbbi években, és számos bizonyíték gyűlt össze egészségmegőrző és állapotjavító hatásukról.

A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.

A következtetések szerint azok, akik legalább napi 500 mg flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel maradtak életben a tanulmány végéig. Ha a halálozási rátát külön a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézték, akkor is kockázati tényezőként szerepelt az alacsony flavonoid bevitel, vagyis nagyobb eséllyel volt egy résztvevőnek halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegsége a vizsgált időszakban.

A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet, mert a szervezet támogatásán felül a dohányfüst és alkohol szervezetet károsító hatását is képes lehetett ellensúlyozni a flavonoidokban gazdag étrend.

Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.

Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni. A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.

Források:

  • Flavonoid intake is associated with lower mortality in the Danish Diet Cancer and Health Cohort. Nat Commun. 2019; 10: 3651.
  • Association of flavonoids and flavonoid-rich foods with all-cause mortality: The Blue Mountains Eye Study. Clin Nutr. 2020; 39(1):141-150.
  • Fisetin is a senotherapeutic that extends health and lifespan. EBioMedicine. 2018; 36: 18–28.

A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel. Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.

A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra. Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat. A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.

A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik. Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.

Források:

  • Associations between habitual flavonoid intake and hospital admissions for atherosclerotic cardiovascular disease: a prospective cohort study. Lancet Planet Health. 2019; 3(11):e450-e459.
  • Polyphenols and Oxidative Stress in Atherosclerosis-Related Ischemic Heart Disease and Stroke. Oxid Med Cell Longev. 2017; 2017: 8526438.

A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.

A következtetések szerint azok, akik legalább napi 500 mg flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel maradtak életben a tanulmány végéig. Ha a halálozási rátát külön a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézték, akkor is kockázati tényezőként szerepelt az alacsony flavonoid bevitel, vagyis nagyobb eséllyel volt egy résztvevőnek halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegsége a vizsgált időszakban.

A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet, mert a szervezet támogatásán felül a dohányfüst és alkohol szervezetet károsító hatását is képes lehetett ellensúlyozni a flavonoidokban gazdag étrend.

Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.

Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni. A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.

Források:

  • Flavonoid intake is associated with lower mortality in the Danish Diet Cancer and Health Cohort. Nat Commun. 2019; 10: 3651.
  • Association of flavonoids and flavonoid-rich foods with all-cause mortality: The Blue Mountains Eye Study. Clin Nutr. 2020; 39(1):141-150.
  • Fisetin is a senotherapeutic that extends health and lifespan. EBioMedicine. 2018; 36: 18–28.

A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel. Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.

A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra. Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat. A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.

A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik. Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.

Források:

  • Associations between habitual flavonoid intake and hospital admissions for atherosclerotic cardiovascular disease: a prospective cohort study. Lancet Planet Health. 2019; 3(11):e450-e459.
  • Polyphenols and Oxidative Stress in Atherosclerosis-Related Ischemic Heart Disease and Stroke. Oxid Med Cell Longev. 2017; 2017: 8526438.
  • Anti-aging
  • Érelmeszesedés

A Nature Communications folyóiratban 2019-ben jelent meg egy Dániában készült csoportos tanulmány, aminek keretein belül 56 000, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig, és a tanulmány végén összegezték, hogy a flavonoidok fogyasztása miként járulhatott hozzá az egészségükhöz. A tanulmány ideje alatt 14 000-en hunytak el, amiben az alacsony napi flavonoid bevitel egy szignifikáns kockázati tényező volt.

A következtetések szerint azok, akik legalább napi 500 mg flavonoidot tartalmazó ételt és italt fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel maradtak életben a tanulmány végéig. Ha a halálozási rátát külön a szív- és érrendszeri megbetegedésekre nézték, akkor is kockázati tényezőként szerepelt az alacsony flavonoid bevitel, vagyis nagyobb eséllyel volt egy résztvevőnek halálos kimenetelű kardiovaszkuláris betegsége a vizsgált időszakban.

A tanulmányban külön megvizsgálták a káros szenvedélyekkel rendelkezők halálozási rátáját. A flavonoidok védő hatása markánsabban érvényesült, ha valaki dohányzott, vagy rendszeresen fogyasztott alkoholt, ami azért lehet, mert a szervezet támogatásán felül a dohányfüst és alkohol szervezetet károsító hatását is képes lehetett ellensúlyozni a flavonoidokban gazdag étrend.

Egy 2020 elején publikált ausztráliai tanulmány, ahol 65 év átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, megerősítette a dániai tanulmány konklúzióit, miszerint minimum napi 500-700 mg flavonoidot kell bevinni az elhalálozás kockázatának csökkentéséhez.

Egy 2018-as tanulmányban 20 hónapos, idősnek számító egereknek (a fiziológiai funkcióik alapján 75 éves embereknek lehet megfeleltetni őket) kezdtek el a fizetin nevű flavonoidban dús tápot adni. A kontrol csoportban átlagosan 27 hónapig éltek az állatok, míg a táplálék kiegészítésének hatására a fizetint fogyasztó egerek a kontrol csoporthoz képest 3 hónappal tovább, átlagosan 30 hónapig éltek, ami több mint 10%-os élettartam növekedést jelentett.

Források:

  • Flavonoid intake is associated with lower mortality in the Danish Diet Cancer and Health Cohort. Nat Commun. 2019; 10: 3651.
  • Association of flavonoids and flavonoid-rich foods with all-cause mortality: The Blue Mountains Eye Study. Clin Nutr. 2020; 39(1):141-150.
  • Fisetin is a senotherapeutic that extends health and lifespan. EBioMedicine. 2018; 36: 18–28.

A kardiovaszkuláris betegségek egy jelentős része összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel. Egy, az anti-aging pontban részletezett dán tanulmányhoz kapcsolódó másik kutatás azt térképezte fel, hogy vajon a napi flavonoid bevitel befolyással van-e az érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátások valószínűségére, beleértve az oxigénhiányhoz vezető érelzáródásokat, mint amilyen az iszkémiás sztrók, vagy a perifériás artériás betegségeket, mint az érszűkület.

A tanulmányban több mint 53 ezer, 50-65 év közötti páciens adatait használták fel. Átlagosan 21 évig követték őket, ezalatt 8773 résztvevő szorult érelmeszesedéshez köthető kórházi ellátásra. Az eredmények szerint a napi 500-1000 mg flavonoid bevitele jelentősen lecsökkentette a kockázati arányokat. A leglátványosabb összefüggés a perifériás artériás betegségeknél volt tapasztalható: az alacsony flavonoid bevitellel (napi 175 mg) szemben a magas (napi 1000 mg) flavonoid bevitel 32%-kal csökkentette a kórházi ellátásra szorulás kockázatát.

A flavonoidok, és tágabb értelemben a polifenolok érelmeszesedés ellenes hatására a legelfogadottabb magyarázat az antioxidáns hatásukban rejlik. Számos tanulmány összefoglalásaként elmondható, hogy képesek gátolni a vérben található koleszterin és egyéb zsírok oxidációját, ami a lerakódások elsődleges forrása, képesek enyhíteni a lerakódások helyén fellépő gyulladásos folyamatokat és túlzott immunaktivitást, segítenek relaxálni az érfal sejtjeit, így a vérnyomást is csökkenthetik, és a vérrögképződésben is lehet gátló szerepük.

Források:

  • Associations between habitual flavonoid intake and hospital admissions for atherosclerotic cardiovascular disease: a prospective cohort study. Lancet Planet Health. 2019; 3(11):e450-e459.
  • Polyphenols and Oxidative Stress in Atherosclerosis-Related Ischemic Heart Disease and Stroke. Oxid Med Cell Longev. 2017; 2017: 8526438.

Flavonoidok

Ha szeretnél a témában még a cikkeink között böngészni, keresgélni, akkor kattints...
Címke

Kíváncsi vagy még?

Ha szeretnél részletesebben olvasni a témában, akkor látogass el a “Tudomány” oldalunkra
Tudomány
Termék összetevők
  • Aktív összetevők
  • Összetevők

Zselatin, L-taurin, magnézium-karbonát, Panax ginseng gyökér, őrölt galagonyabogyó, tea polifenol (EGCG), gránátalma kivonat, L-arginin, őrölt Rhodiola rosea gyökér (5% szalidrozid), C-vitamin (aszkorbinsav), szárított cirokmag és héj, szárított almahéj, őrölt goji bogyó, Q10 koenzim (10%), őrölt meggy- és cseresznyeszár, szárított és őrölt feketeszeder héj, szárított és őrölt szőlőmag és héj, szárított és őrölt fekete ribizli mag és héj, szárított és őrölt faeper mag és héj, szárított bodzabogyó héj, szárított szilvahéj, szárított kökény, B3-vitamin (niacin), paradicsom kivonat (likopin), Rhodiola rosea gyökér (rezveratrol), béta-karotin, B6-vitamin (piridoxin), B1-vitamin (tiamin), D-vitamin (kolekalciferol), B12-vitamin (cianokobalamin). Színezék: titán-dioxid.

Adagolás

Javasolt adagolás

Napi 3 kapszula evés utáni bevétele ajánlott; további igény szerint napi 3-6 kapszula (vagy akár napi 9-12 kapszula, 2 részletre elosztva, reggeli és ebéd után).
Kiszerelés

Kiszerelés

Kiszerelés

90 kapszula /doboz
Eltarthatóság

Eltarthatóság

Minőségét megőrzi

A gyártástól számított 3 évig. A gyártási és lejárati idő a csomagoláson fel van tüntetve.
Tárolás

Tárolás

Tárolás

Közvetlen napfénytől védve, száraz, hűvös helyen.
Figyelmeztetés

A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl!

– Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet.
– Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, és nem is helyettesítik a gyógyszereket.
– A termék gyermekektől elzárva tartandó.
– A kemoterápiát megelőző és a kemoterápiát követő 24 órában ne használja a terméket!
– Bő vízzel nyelje le!

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.

Őssejt mobilizáló homoktövis

A homoktövis bogyója mára egyre kedveltebb, antioxidánsokkal csordultig teli gyümölcs. A szervezetre gyakorolt széleskörű jótékony hatását már az ókorban ismerték, a modern tudomány segítségével pedig újabb kapuk nyíltak meg, és úgy tűnik, a homoktövisen keresztül a szervezetünk őssejtjeiben rejlő regeneratív potenciált is az egészségünk javára fordíthatjuk.

Tovább a cikkhez »
Navita Termék Kombinációk
Flavita Termékcsalád
Royal Jelly
Royal Jelly
Royal Jelly

Flavita®

Bioflavonoid komplex

Flavita Termékcsalád

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.