Flavonoidok kapszulában

Flavita 8 CYTO

22.860Ft

(65 €)

Különleges flavonoid válogatás gyümölcsök, virágok, gyógynövények, fűszernövények, gyökerek, csírák, magok és kivonataik felhasználásával.

Elérhetőség: Készleten

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest
Megosztás itt: email

Antioxidáns flavonoidok

Szervezetünket nap mint nap számos stresszhatás éri. A környezeti stressz (pl. légszennyezés, kemikáliák) és a mentális stressz egy része szabadgyökök formájában fordítódik le a szervezeten belül. A szabadgyökök rendkívül reaktívak, hozzákapcsolódhatnak a közelükben található sejtalkotókhoz – lipidekhez, fehérjékhez és egyéb fontos biomolekulákhoz, elrontva ezzel a helyes működésüket.

Egy egészséges szervezet fel van készülve az oxidatív stresszre és az ártalmas szabadgyökök semlegesítésére, azok ugyan is az anyagcserénk melléktermékeiként is keletkeznek a szervezetben. A modern életvitellel járó extra stresszmennyiség és káros szokások (dohányzás, rendszeres alkohol fogyasztás) viszont próbára teheti az ún. “redox háztartásunkat”, de egyes betegségek esetében vagy idősebb korban sem biztos, hogy hatékonyan tudunk reagálni.

Az oxidatív stressz elleni küzdelemben számos vitamin segíthet, ugyan is antioxidánsként megfogják a szabadgyököket, és semlegesítik a roncsoló hatásukat. A vitaminokon hatását a növényekben széles körben megtalálható flavonoid típusú antioxidánsok még tovább erősítik.

A flavonoidok biológiai hatását elsőként a magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és kollégái fedezték fel. Ha skorbutos betegeket kezeltek C-vitaminnal, akkor hatékonyabb és gyorsabb gyógyulás következett be, amikor a magyar pirospaprikából vagy a citromléből kinyert sárga port is adtak a betegeknek. A sárga port flavonoid frakciónak nevezték el (a sárga szín latinul flavus, és a benne azonosított polifenol típusú komponenseket flavonoidoknak.

A flavonoidok iránti tudományos érdeklődés jelentős

A flavonoidokat azóta intenzív kutatásnak vetették alá. Általánosságban elmondható, hogy a flavonoidok önmagukban is hatékony antioxidánsok, a vitaminok hatását pedig felerősítik. Akár 6000 különböző flavonoid is létezhet, melyek mind különböző mértékű antioxidáns kapacitással bírnak, de ezen felül szerkezetüktől függően egyéb funkciójuk is lehet, számos enzimhez hozzákötődhetnek, és befolyásolhatják az anyagcserénket.

A szervezeten belül a szabadgyök koncentráció lokális megemelkedése gyulladásos folyamatok beindulásához vezethet, ami ha sokáig jelen marad, krónikus gyulladás alakulhat ki. A hosszabb ideg fennálló gyulladás számos komoly betegség előszobája lehet, így hozzájárulhat a rákos megbetegedések, Alzheimer- vagy Parkinson-kór, inzulinrezisztencia és cukorbetegség, asztma és bizonyos kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához és progressziójához.

A flavonoidok általános antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásuknak köszönhetően segíthetnek megelőzni a krónikus gyulladásos állapotokat, vagy megállítani a kialakulásukat, egyes képviselőik pedig alkalmasak lehetnek betegségek kezelésének támogatására.

Tudomány a háttérben

Flavonoidok és betegségmegelőzés tudományos igényességgel

A flavonoidok egy rendkívül változatos növényi vegyületcsalád, ezért az emberi szervezetre és sejtekre gyakorolt hatásuk is széleskörű. Azt általánosságban el lehet mondani, hogy antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságuk segíthet a rák kialakulásának megelőzésében, vagy kezelésének támogatásában, mert ugyan a rosszindulatú daganatok számos okból kialakulhatnak, a gyulladásos környezet egy ún. permisszív, megengedő teret biztosít a rákos sejtek számára.

A krónikus gyulladás más betegségek kialakulásához is hozzájárul, ami ellen szintén fel lehet venni flavonoidokkal a küzdelmet. A tudomány ezeket a következtetéseket páciensek hosszútávú megfigyelésére, és molekuláris biológiai módszerekkel történő mérésekre, állatkísérletekre alapozza, melyekről az itt következő pontokban olvashat részletesebben.

Egy 2019-ben közölt, Dániában készült csoportos tanulmány szerint – amiben 56 ezer, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig – a páciensek halálozási rátája megközelítőleg 15%-kal volt kisebb, amennyiben 173 mg napi flavonoid bevitel helyett legalább 500 mg flavonoidot vittek be. A flavonoidok szerepe ennél is látványosabb volt a rákos megbetegedésekhez kötődő halálesetek alakulásában: a legalább napi 500-1000 mg flavonoid 15-20%-os rizikócsökkenést jelentett az alacsony (napi 173 mg) bevitelhez képest.

A flavonoidok védő szerepe az összes halálokot figyelembe véve a dohányosok vagy alkoholos italokat rendszeresen fogyasztók körében magasabb volt, ami azt jelenti, hogy ezeknek a káros szokásoknak a roncsoló hatásait is képes lehet ellensúlyozni a napi nagy mennyiségű, minimum 500 mg flavonoid bevitele.

A flavonoidok rákellenes hatását több állatkísérlet is bemutatta. Az egyik legjelentősebb hatás a fizetin nevű flavonoidhoz köthető. Prosztata xenograft tumorokat (egérbe beültetett humán tumorsejtek) kezelve mind a fizetin, mind a cabazitaxel nevű kemoterápiás szer önmagában csak minimális javulást hozott, azonban amikor a kettőt kombinálták, jelentősen megnőtt az egerek átlagos túlélése, és a tumornövekedés is lecsökkent. Más tanulmányokban a quercetin nevű flavonoid lassította a máj, emlő és vastagbél eredetű xenograft tumorok növekedését, és megnövelte az állatok átlagos túlélését. Habár a quercetin hatása önmagában is szignifikáns volt, nem gyógyította meg teljesen az állatokat, viszont számos további publikáció szerint kemoterápiával kombinálva – akárcsak a fizetin esetében – sokkal markánsabb rákellenes hatást lehetne elérni.

Izolált ráksejteken végzett kísérletek alapján az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokon túl egyéb mechanizmusokon keresztül is kifejthetik a flavonoidok rákellenes hatásukat. A flavonoid típusától függően a rákos sejtek túléléséért, osztódásáért, migrációjáért és új erek képződéséért felelős jelátviteli útvonalakba avatkozhatnak be oly módon, hogy a rákos sejtek aktivitását gátolják, vagy beindítják a rosszindulatú sejtek „önmegsemmisítő” programját, szakszóval apoptózist indukálnak.

Források:

  • Flavonoid intake is associated with lower mortality in the Danish Diet Cancer and Health Cohort. Nat Commun. 2019; 10: 3651.
  • Fisetin Enhances Chemotherapeutic Effect of Cabazitaxel against Human Prostate Cancer Cells. Mol Cancer Ther. 2016; 15(12):2863-2874.
  • Investigation of the anti-cancer effect of quercetin on HepG2 cells in vivo. PLoS One. 2017; 12(3):e0172838.
  • Anticancer and apoptosis‑inducing effects of quercetin in vitro and in vivo. Oncol Rep. 2017; 38(2):819-828.
  • Quercetin in Cancer Treatment, Alone or in Combination with Conventional Therapeutics? Curr Med Chem. 2015; 22(26):3025-39.
  • Flavonoid-Based Cancer Therapy: An Updated Review. Anticancer Agents Med Chem. 2020; doi: 10.2174/1871520620666200423071759.

2020 első felében két tanulmány is megjelent neves folyóiratokban, ahol a flavonoid fogyasztás és az Alzheimer-kór kialakulásának kapcsolatát tárták fel. Az egyik tanulmányban 81 éves átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, a másikban 59 éves átlagéletkorúakat 20 évig.

A tanulmányok egymástól függetlenül is arra jutottak, hogy akik nagyobb mennyiségben vittek be flavonoidokat, azoknál sokkal kisebb volt az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demencia megjelenésének rizikója. A szerzők szerint a megelőzéshez hozzájáruló flavonoidok, mint a kempferol, miricetin és anthocianidinek fontos forrása volt pl. a kelkáposzta, brokkoli, alma, zöld tea és a bogyós gyümölcsök, ezért javasolható ezen flavonoidokban dús ételek fogyasztása.

Források:

  • Dietary flavonols and risk of Alzheimer dementia. Neurology. 2020; 94(16):e1749-e1756.
  • Long-term dietary flavonoid intake and risk of Alzheimer disease and related dementias in the Framingham Offspring Cohort. Am J Clin Nutr. 2020; pii: nqaa079.

Egy egér asztma modellben a chrysin (krizin) nevű flavonoid képes volt a dexamethazon (asztma ellenes szteroid) hatását megközelítő eredményt elérni, csökkentve a hörgők gyulladását és a túlzott immunreakciót, és az IgE antitest szintje is csökkent a vérben. Más kutatócsoportok is hasonlót tapasztaltak pl. a galangin, vagy a vöröshagymából kinyert quercetin flavonoidok is hatékonyan léptek fel egérmodellekben.

Források:

  • Chrysin alleviates allergic inflammation and airway remodeling in a murine model of chronic asthma. Int Immunopharmacol. 2016; 32:24-31.
  • Potential therapeutic effect of Allium cepa L. and quercetin in a murine model of Blomia tropicalis induced asthma. Daru. 2015; 23:18.
  • Galangin attenuates airway remodelling by inhibiting TGF-β1-mediated ROS generation and MAPK/Akt phosphorylation in asthma. Sci Rep. 2015; 5:11758.
  • Rákellenes hatás
  • Alzheimer-kór
  • Asztma

Egy 2019-ben közölt, Dániában készült csoportos tanulmány szerint – amiben 56 ezer, belépéskor 52-60 éves résztvevő étkezési és egyéb szokásait követték 23 évig – a páciensek halálozási rátája megközelítőleg 15%-kal volt kisebb, amennyiben 173 mg napi flavonoid bevitel helyett legalább 500 mg flavonoidot vittek be. A flavonoidok szerepe ennél is látványosabb volt a rákos megbetegedésekhez kötődő halálesetek alakulásában: a legalább napi 500-1000 mg flavonoid 15-20%-os rizikócsökkenést jelentett az alacsony (napi 173 mg) bevitelhez képest.

A flavonoidok védő szerepe az összes halálokot figyelembe véve a dohányosok vagy alkoholos italokat rendszeresen fogyasztók körében magasabb volt, ami azt jelenti, hogy ezeknek a káros szokásoknak a roncsoló hatásait is képes lehet ellensúlyozni a napi nagy mennyiségű, minimum 500 mg flavonoid bevitele.

A flavonoidok rákellenes hatását több állatkísérlet is bemutatta. Az egyik legjelentősebb hatás a fizetin nevű flavonoidhoz köthető. Prosztata xenograft tumorokat (egérbe beültetett humán tumorsejtek) kezelve mind a fizetin, mind a cabazitaxel nevű kemoterápiás szer önmagában csak minimális javulást hozott, azonban amikor a kettőt kombinálták, jelentősen megnőtt az egerek átlagos túlélése, és a tumornövekedés is lecsökkent. Más tanulmányokban a quercetin nevű flavonoid lassította a máj, emlő és vastagbél eredetű xenograft tumorok növekedését, és megnövelte az állatok átlagos túlélését. Habár a quercetin hatása önmagában is szignifikáns volt, nem gyógyította meg teljesen az állatokat, viszont számos további publikáció szerint kemoterápiával kombinálva – akárcsak a fizetin esetében – sokkal markánsabb rákellenes hatást lehetne elérni.

Izolált ráksejteken végzett kísérletek alapján az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokon túl egyéb mechanizmusokon keresztül is kifejthetik a flavonoidok rákellenes hatásukat. A flavonoid típusától függően a rákos sejtek túléléséért, osztódásáért, migrációjáért és új erek képződéséért felelős jelátviteli útvonalakba avatkozhatnak be oly módon, hogy a rákos sejtek aktivitását gátolják, vagy beindítják a rosszindulatú sejtek „önmegsemmisítő” programját, szakszóval apoptózist indukálnak.

Források:

  • Flavonoid intake is associated with lower mortality in the Danish Diet Cancer and Health Cohort. Nat Commun. 2019; 10: 3651.
  • Fisetin Enhances Chemotherapeutic Effect of Cabazitaxel against Human Prostate Cancer Cells. Mol Cancer Ther. 2016; 15(12):2863-2874.
  • Investigation of the anti-cancer effect of quercetin on HepG2 cells in vivo. PLoS One. 2017; 12(3):e0172838.
  • Anticancer and apoptosis‑inducing effects of quercetin in vitro and in vivo. Oncol Rep. 2017; 38(2):819-828.
  • Quercetin in Cancer Treatment, Alone or in Combination with Conventional Therapeutics? Curr Med Chem. 2015; 22(26):3025-39.
  • Flavonoid-Based Cancer Therapy: An Updated Review. Anticancer Agents Med Chem. 2020; doi: 10.2174/1871520620666200423071759.

2020 első felében két tanulmány is megjelent neves folyóiratokban, ahol a flavonoid fogyasztás és az Alzheimer-kór kialakulásának kapcsolatát tárták fel. Az egyik tanulmányban 81 éves átlagéletkorú résztvevőket követtek 14 évig, a másikban 59 éves átlagéletkorúakat 20 évig.

A tanulmányok egymástól függetlenül is arra jutottak, hogy akik nagyobb mennyiségben vittek be flavonoidokat, azoknál sokkal kisebb volt az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demencia megjelenésének rizikója. A szerzők szerint a megelőzéshez hozzájáruló flavonoidok, mint a kempferol, miricetin és anthocianidinek fontos forrása volt pl. a kelkáposzta, brokkoli, alma, zöld tea és a bogyós gyümölcsök, ezért javasolható ezen flavonoidokban dús ételek fogyasztása.

Források:

  • Dietary flavonols and risk of Alzheimer dementia. Neurology. 2020; 94(16):e1749-e1756.
  • Long-term dietary flavonoid intake and risk of Alzheimer disease and related dementias in the Framingham Offspring Cohort. Am J Clin Nutr. 2020; pii: nqaa079.

Egy egér asztma modellben a chrysin (krizin) nevű flavonoid képes volt a dexamethazon (asztma ellenes szteroid) hatását megközelítő eredményt elérni, csökkentve a hörgők gyulladását és a túlzott immunreakciót, és az IgE antitest szintje is csökkent a vérben. Más kutatócsoportok is hasonlót tapasztaltak pl. a galangin, vagy a vöröshagymából kinyert quercetin flavonoidok is hatékonyan léptek fel egérmodellekben.

Források:

  • Chrysin alleviates allergic inflammation and airway remodeling in a murine model of chronic asthma. Int Immunopharmacol. 2016; 32:24-31.
  • Potential therapeutic effect of Allium cepa L. and quercetin in a murine model of Blomia tropicalis induced asthma. Daru. 2015; 23:18.
  • Galangin attenuates airway remodelling by inhibiting TGF-β1-mediated ROS generation and MAPK/Akt phosphorylation in asthma. Sci Rep. 2015; 5:11758.

Flavonoidok

Ha szeretnél a témában még a cikkeink között böngészni, keresgélni, akkor kattints...
Címke

Kíváncsi vagy még?

Ha szeretnél részletesebben olvasni a témában, akkor látogass el a “Tudomány” oldalunkra
Tudomány
Termék összetevők
  • Aktív összetevők
  • Összetevők
Aktív összetevők napi adagban4 kapszula6 kapszula9 kapszula
Szőlőmag166,4 mg249,6 mg374,4 mg
Bodza bogyó166,4 mg249,6 mg374,4 mg
Össz. polifenol44,24 mg66,36 mg99,54 mg
amiből flavonoid30,96 mg46,44 mg69,66 mg

Zselatin, szárított brokkoli csíra, szárított búzacsíra, szárított szőlőmag és héj, szárított cirokmag és héj, szárított faeper mag és héj, szárított cseresznye héj, szárított ribizli mag és héj, szárított bodzabogyó héj, szárított szilvahéj, szárított almahéj, szárított lucerna csíra. Színezék: titán-dioxid.

Adagolás

Javasolt adagolás

Napi 3 kapszula evés utáni bevétele ajánlott; további igény szerint napi 3-6 kapszula (vagy akár napi 9-12 kapszula, 2 részletre elosztva, reggeli és ebéd után).
Kiszerelés

Kiszerelés

Kiszerelés

90 kapszula /doboz
Eltarthatóság

Eltarthatóság

Minőségét megőrzi

A gyártástól számított 3 évig. A gyártási és lejárati idő a csomagoláson fel van tüntetve.
Tárolás

Tárolás

Tárolás

Közvetlen napfénytől védve, száraz, hűvös helyen.
Figyelmeztetés

A napi ajánlott mennyiséget ne lépje túl!

– Az étrend-kiegészítők nem helyettesítik a vegyes étrendet.
– Az étrend-kiegészítők nem gyógyszerek, és nem is helyettesítik a gyógyszereket.
– A termék gyermekektől elzárva tartandó.
– A kemoterápiát megelőző és a kemoterápiát követő 24 órában ne használja a terméket!
– Bő vízzel nyelje le!

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.

Mediterrán diéta, mint a hosszú élet titka?

A hagyományos mediterrán diéta köztudottan szívbarát, amit alátámaszt, hogy a Földközi-tenger partvidékén élők körében jellemzően kisebb a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, és a 100 éves kort is sokan elérik. A mediterrán diéta egyik fontos eleme a rendszeres gyümölcsfogyasztás. Kiemelkedő jelentőséggel bír a …

Tovább a cikkhez »
Navita Termék Kombinációk
Flavita Termékcsalád
Royal Jelly
Royal Jelly
Royal Jelly

Flavita®

Bioflavonoid komplex

Flavita Termékcsalád

A FLAVITA termékcsaládunk tagjai koncentráltan tartalmazzák a flavonoidokat, és egyéb értékes növényi antioxidánsokat, kapszula vagy szirup formájában.